Az aranyhal a legrégebben kitenyésztett és a legnépszerűbb akváriumi halak közé tartozik. Eredetileg az ezüstkárászból tenyésztették ki különféle forma- és színváltozatban. Megjelenése a 11. századi Kínába nyúlik vissza. Először valószínűleg táplálkozási célokból tartották, majd a legtetszetősebb egyedeket "hobbi" célra továbbszaporították. A tenyésztés során sok szín és különféle típusú pikkelyek jöttek létre, ma létezik fémes, matt és gyöngyházfény-pikkelyű aranyhal is.

A ma kereskedelemben kapható színvariációk mind mesterségesen kitenyésztett tenyészváltozatok. Az aranyhal az egyik legvaribilisebb díszhal, némely változatai nem is hasonlítanak egymásra. A "legegyszerűbb" változat a közönséges aranyhal, melynek fiatal példányai bronzos zöld színűek, a kifejlett egyedek fémes vöröses-sárga árnyalatúak, farkuk villás. Ezek a halak kaphatók fátyolfarkú változatban is. Népszerű még a tarka (Shubunkin), a hólyagszemű, a legyezőfarkú, az égrenéző szemű, a rizsszemes pikkelyű, a fekete teleszkópszemű, az oroszlánfejű, ragyásorrú és a gombafejű aranyhal is. Megkülönböztetünk egyszerű és osztottfarkú aranyhal-törzseket, ez utóbbiak nehézkesen mozognak, nem alkalmasak tavakba.

Gyakran elkövetett hiba az is, hogy gömbakváriumban tartják. Mivel rövid időn belül hatalmasra nőhetnek, igazából inkább tóba, vagy nagy akváriumba valók. Békés természetűek, de csak aranyhalakkal lehet problémamentesen együtt tartani. Mindenevő, kedveli a speciális aranyhaltápokat. A víz összes szintjét lakja, viszonylag lassan, megfontoltan úszik. A nemek megkülönböztetése nagyon nehéz, az ikrás nőstények hasrésze duzzadt. Ikrarakó, az ivadékok mesterséges tápokkal felnevelhetők.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.